UgrĂĄs a tartalomhoz

KezdƑlap

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból

Ezt az enciklopédiåt az olvasói szerkesztik.
A magyar változatnak 575 304 szócikke van, ebbƑl 1061 kiemelt.

Kiemelt cikk  
A 2M1207 barna törpe (kĂ©k) Ă©s bolygĂłja (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvĂ©telĂ©n. Ez volt az elsƑ exobolygĂł, amelyet közvetlenĂŒl sikerĂŒlt megörökĂ­teni
A 2M1207 barna törpe (kĂ©k) Ă©s bolygĂłja (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvĂ©telĂ©n. Ez volt az elsƑ exobolygĂł, amelyet közvetlenĂŒl sikerĂŒlt megörökĂ­teni

ExtraszolĂĄris bolygĂłknak, vagy röviden exobolygĂłknak nevezzĂŒk azokat a bolygĂłkat, amelyek NaprendszerĂŒnkön kĂ­vĂŒl, vagyis idegen csillagok körĂŒl keringenek. ÉvszĂĄzadokon ĂĄt az exobolygĂłk lĂ©te csak tudomĂĄnyos feltĂ©telezĂ©s volt, bĂĄr a csillagĂĄszok ĂĄltalĂĄban hittek lĂ©tezĂ©sĂŒkben, gyakorisĂĄgukat Ă©s hasonlatossĂĄgukat a Naprendszer bolygĂłihoz teljes homĂĄly fedte, kĂ©sƑbb is inkĂĄbb csak a sci-fi mƱfajĂĄban foglalkoztak velĂŒk. Az elsƑ megerƑsĂ­tett felfedezĂ©seket az 1990-es Ă©vek elejĂ©n tettĂ©k. Az ExtraszolĂĄris bolygĂłk enciklopĂ©diĂĄja (L'EncyclopĂ©die des Planets Extrasolaires) interaktĂ­v katalĂłgusĂĄnak 2012. februĂĄr 14-i bejegyzĂ©se szerint 760 exobolygĂłt ismertĂŒnk 609 bolygĂłrendszerben, illetve 100 több-bolygĂłs rendszerben. A NASA Exoplanet Archive listĂĄja szerint 2018. jĂșnius 8-ĂĄn az ismerttĂ© vĂĄlt exobolygĂłk szĂĄma 3735 volt, ez a szĂĄm a heti közlĂ©sek alapjĂĄn folyamatosan növekszik.

Ezek között szĂĄmos magyar felfedezĂ©s is volt, a 2007-ben felfedezett hatvan bolygĂł között pĂ©ldĂĄul hĂ©t a magyar siker. Magyar csillagĂĄszok terveztĂ©k Ă©s ĂŒzemeltetik a HATNet tĂĄvcsƑhĂĄlĂłzatot Ă©s kutatĂĄsi programot, ezzel mĂĄr 41 fedĂ©si exobolygĂłt fedeztek fel. 2009-tƑl MagyarorszĂĄgon kutatĂłcsoport mƱködik az exobolygĂłk tulajdonsĂĄgainak vizsgĂĄlatĂĄra, valamint a PiszkĂ©stetƑi ObszervatĂłrium tĂĄvcsöveit korszerƱsĂ­tik, alkalmassĂĄ tĂ©ve Ƒket exobolygĂłkkal kapcsolatos Ă©szlelĂ©si munkĂĄra. 2002 Ăłta minden Ă©vben több mint hĂșsz Ășj exobolygĂłt fedeznek fel, a keresĂ©sbe amatƑr csillagĂĄszok is bekapcsolĂłdtak, a 2008-as Ă©v jĂșliusĂĄig nyolc bolygĂłt felfedezve. Eszközeink korlĂĄtai miatt Ă©vekig csak a legnagyobbak felfedezĂ©sĂ©re volt lehetƑsĂ©gĂŒnk, amelyek többsĂ©ge a Jupiterhez hasonlĂł gĂĄzĂłriĂĄs volt.

2011-ben csillagĂĄszok az exobolygĂłk Ășj osztĂĄlyĂĄt fedeztĂ©k fel, amik nem keringenek központi csillag körĂŒl. A Jupiter-mĂ©retƱ bolygĂłkrĂłl Ășgy gondoljĂĄk, hogy szĂĄmuk meghaladhatja a csillagokĂ©t. BĂĄr a magĂĄnyos bolygĂł elkĂ©pzelĂ©s mĂĄr korĂĄbban megszĂŒletett, csak most sikerĂŒlt ezt a gyakorlatban megfigyelni. Ez a tĂ©ny befolyĂĄsolhatja a jelenlegi bolygĂłkeletkezĂ©s modelljĂ©t is. A felfedezĂ©s egy japĂĄn-Ășj-zĂ©landi felmĂ©rĂ©s egyik eredmĂ©nyekĂ©nt szĂŒletett, amit 2006/2007-ben vĂ©geztek a TejĂștrendszer közĂ©psƑ vidĂ©kĂ©nek megfigyelĂ©sĂ©vel. Ez tĂ­z, szabadon mozgĂł bolygĂłt mutatott ki, amik nagyjĂĄbĂłl Jupiter-mĂ©retƱek. Az ĂĄrva bolygĂłnak is nevezett Ă©gitestek Ă©szlelĂ©se a gravitĂĄciĂłs mikrolencse mĂłdszerĂ©vel törtĂ©nt. A most felfedezett bolygĂłk a FöldtƑl nagyjĂĄbĂłl 10 000–20 000 fĂ©nyĂ©v tĂĄvolsĂĄgban vannak.

Az Ășjabb felfedezĂ©sek jellegzetessĂ©ge az, hogy a talĂĄlt bolygĂłk között egyre több a FöldĂŒnk nagysĂĄgĂĄhoz hasonlĂł vagy mĂ©g kisebb bolygĂł. MĂĄr 2007-ben felfedeztek a NaprendszerĂŒnkhöz lĂ©nyegesen közelebb, mintegy 20,5 fĂ©nyĂ©vre egy a Gliese 581 vöröstörpe lakhatĂł övĂ©ben keringƑ bolygĂłt, majd 2011-ben tƑlĂŒnk 36 fĂ©nyĂ©vre a HD85512 b bolygĂłt, valamint ugyancsak 2011-ben 600 fĂ©nyĂ©vre a Kepler-22 b bolygĂłt, 2012-ben pedig, az Ă©v elejĂ©n 22 fĂ©nyĂ©vre a GJ 667C c bolygĂłt, amelyek mindegyikĂ©t lakhatĂłnak nyilvĂĄnĂ­tottĂĄk. Új mĂ©rƑeszközök Ă©s Ășj mĂłdszerek alkalmazĂĄsĂĄval a közeljövƑben szĂĄmos hasonlĂł felfedezĂ©sre lehet szĂĄmĂ­tani.

A kezdƑlapon legutĂłbb megjelent szĂłcikkek: Harisnya ‱ AnalĂłg elektromechanikus mƱszerek ‱ Alkonyat-sorozat ‱ Bay ZoltĂĄn ‱ Spanyol hangtan ‱ III. Thotmesz ‱ A bombĂĄk földjĂ©n 

A nap képe    
Az ĂĄrvacsalĂĄnfĂ©lĂ©k csalĂĄdba tartozĂł Callicarpa dichotoma (Daisen Park, Szakai, Oszaka prefektĂșra, JapĂĄn). 4 felvĂ©tel segĂ­tsĂ©gĂ©vel, fĂłkuszsorozat technikĂĄval kĂ©szĂŒlt kĂ©p

Az ĂĄrvacsalĂĄnfĂ©lĂ©k csalĂĄdba tartozĂł Callicarpa dichotoma (Daisen Park, Szakai, Oszaka prefektĂșra, JapĂĄn). 4 felvĂ©tel segĂ­tsĂ©gĂ©vel, fĂłkuszsorozat technikĂĄval kĂ©szĂŒlt kĂ©p
Tudtad-e, hogy
  
a Diploma Leopoldinum elsƑ oldala
a Diploma Leopoldinum elsƑ oldala
  • 
a Diploma Leopoldinum közjogi hitlevĂ©l, amely 1690-tƑl 1848-ig ErdĂ©ly belĂŒgyeit rendezte?
  • 
a TĂĄtrai villamosvasĂșt 1922-ig magyar tulajdonban volt?
  • 
a Staebler–Wronski-hatĂĄs felelƑs a szilĂ­cium alapĂș napelemek fotodegradĂĄciĂłjĂĄĂ©rt?
  • 
a szegfƱbors vagy pimenta is azok közĂ© a növĂ©nyek közĂ© tartozik, melyeket Kolumbusz KristĂłf fedezett fel? Ɛ fekete borsnak gondolta, Ă©s ezzel is azt akarta bizonyĂ­tani, hogy a Karib-szigeteken talĂĄlt fƱszer valĂłjĂĄban indiai.
Aktuålis  

Az Ă©v aktualitĂĄsai: Izrael–HamĂĄsz-hĂĄborĂș (nĂ©pirtĂĄs; tƱzszĂŒnet) – orosz invĂĄziĂł Ukrajna ellen – irĂĄni hĂĄborĂș


HalĂĄlesetek a közelmĂșltban: Bo Johansson – Miskolczi MiklĂłs – Telek ZoltĂĄn – RJ Mitte – Rolf Nyhus – Getto JĂłzsef – PintĂ©r DezsƑ

Ezen a napon  

Ma 2026. október 17. van,  

A szegĂ©nysĂ©g elleni kĂŒzdelem vilĂĄgnapja
A szegĂ©nysĂ©g elleni kĂŒzdelem vilĂĄgnapja

Évfordulók  


Ismerkedés a Wikipédiåval  
  • ÜdvözlƑlap – Bemutatkozik a WikipĂ©dia.
  • ElsƑ lĂ©pĂ©sek – Didaktikusan felĂ©pĂ­tett bevezetƑ a WikipĂ©dia szerkesztĂ©sĂ©be.
  • SegĂ­tsĂ©g – EgyszerƱ, közepes Ă©s haladĂł szerkesztĂ©si tippek, ĂștmutatĂłk.
  • Wikifogalmak – Minden, ami elsƑre kĂ­naiul hangzik a WikipĂ©diĂĄn, itt magyarĂĄzatra lel.
  • Kocsmafal kezdƑknek – Az Ășj szerkesztƑ kĂ©rdez, aki tud, vĂĄlaszol.
  • PrĂłbalap – ÚjdonsĂŒlt szerkesztƑinknek ajĂĄnljuk.
  • HomokozĂł – ÚjdonsĂŒlt szerkesztƑink szabadon garĂĄzdĂĄlkodhatnak benne.
  • MentorĂĄlĂĄs – Kezdeti lĂ©pĂ©seidhez tĂĄmogatĂĄst kaphatsz egy tapasztaltabb szerkesztƑtƑl.
SzerkesztƑi közössĂ©g  
Magyar Wikipédia Magazin  
Wikipédia mås nyelveken  
Most a 2003-ban indult magyar nyelvƱ WikipĂ©diĂĄt olvasod, de a WikipĂ©dia sok mĂĄs nyelven is elĂ©rhetƑ.
Wikimédia-tårslapok  

A WikipĂ©diĂĄt a nonprofit WikimĂ©dia AlapĂ­tvĂĄny ĂŒzemelteti. A WikimĂ©dia szĂĄmos többnyelvƱ Ă©s nyĂ­lt tartalmĂș tĂĄrslapot ĂŒzemeltet:

WikiszĂłtĂĄrWikiszĂłtĂĄr
TöbbnyelvƱ szótår és szinonimaszótår
Wikimédia CommonsWikimédia Commons
Szabad médiaållomånyok gyƱjteménye
WikidézetWikidézet
TöbbnyelvƱ idézet- és szólåsgyƱjtemény
WikiegyetemWikiegyetem
Jegyzetek és tanulåsi segédletek
WikifajokWikifajok
Rendszertani adatbĂĄzis
WikiforrĂĄsWikiforrĂĄs
Szabad forrĂĄsmunkĂĄk
WikikönyvekWikikönyvek
Szabad kĂ©zikönyvek Ă©s ĂștmutatĂłk
WikidataWikidata
Szabad központi tudåsbåzis
WikivoyageWikivoyage
Szabad Ăștikalauz
Meta-WikiMeta-Wiki
A Wikimédia-projektek koordinåciója
Felhasznålåsi feltételek  
A WikipĂ©diĂĄban talĂĄlhatĂł szövegekre Ă©s egyes kĂ©pekre a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovĂĄbb! 4.0 (CC-BY-SA-4.0) licenc vonatkozik.
  • Minden szerkesztĂ©sed ezen licenc elfogadĂĄsĂĄt Ă©s alkalmazĂĄsĂĄt jelenti, mellyel hozzĂĄjĂĄrulsz, hogy a mƱvet bĂĄrki mĂłdosĂ­thatja, azt bĂĄrmilyen cĂ©lra felhasznĂĄlhatja.
  • A WikipĂ©dia tartalmĂĄnak ĂșjrafelhasznĂĄlĂĄsakor (ĂĄtdolgozĂĄs esetĂ©n is) meg kell adnod, hogy a mƱre a fenti licenc vonatkozik, tovĂĄbbĂĄ meg kell nevezned a forrĂĄsul szolgĂĄlĂł szĂłcikket; internetes közzĂ©tĂ©tel esetĂ©n a forrĂĄsmƱre mutatĂł linket kell elhelyezned honlapodon.
  • A kĂ©pek felhasznĂĄlĂĄsi feltĂ©teleit kĂŒlön kell ellenƑrizned.