Borota

	Borota
; Borota címere	; Borota zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Jánoshalmai
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Renáta (független)
Irányítószám	6445
Körzethívószám	77
	Népesség
Teljes népesség	1100 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	16,44 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	81,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″46.266000°N 19.221000°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″46.266000°N 19.221000°E
	Borota Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Borota weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Borota témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Borota község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.

Fekvése

A község Bács-Kiskun vármegye déli felén helyezkedik el Bajától 26 kilométerre keletre, Kiskunhalastól 30 kilométerre délnyugatra. A kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál, a Hajós–Bajai borvidéken fekszik. Területének 60%-a homokos, 40%-a a jó termőképességű középkötött talaj.

A község 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár a külterület, amelyen még ma is a lakosság több mint 10%-a él.

A külterület mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi rét-legelő, szőlő-gyümölcs, kivett terület.

A szomszédos települések: észak felől Kéleshalom, kelet felől Jánoshalma, dél felől Felsőszentiván, nyugat felől Rém, északnyugat felől pedig Érsekhalma és Hajós.

Megközelítése

A község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az 5412-es úton közelíthető meg, bár a lakott területeit az az út elkerüli: központján csak az 5414-es út vezet keresztül. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az 55-ös főút felől érhető el, csávolyi letéréssel, vagy az 53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.

Vasútvonal nem érinti.

Története

Borota község nevét 1325-ből említik elsőként az ismert források Boroth alakban írva.

A település a kalocsai érsek birtoka volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett.

1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének benépesítésre, és egyúttal átengedte Becseinek a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is. 1519-ben Boroti Lóránt Pál birtoka volt, majd Balassa László és Fülöp Ábrahám apát szerezte meg. A későbbiekben török összeírások is említik a falut. 1658-ban gróf Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta. 1740-ben herceg Grassalkovich család volt egész Borota ura, ők azonban feldarabolták, illetve eladták a birtokot a gróf Cseszneky családnak. 1750-től Borota Rém községhez tartozott, Szentkáta viszont a Csesznekyek majorja maradt. 1872-től a 19. század végéig önálló község, majd ismét Rém fennhatósága alá kerül. 1911-től végleg önállóvá válik.

Idegen elnevezései

Horvátul a településnek két neve létezik. A garaiak Gospodska Pustara, a felsőszentivániak Velika Pustara vagy Pustara néven nevezték.^[3]

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Király István (független)^[4]
1994–1998: Dr. Geiger Ferenc (független)^[5]
1998–2002: Dr. Geiger Ferenc (független)^[6]
2002–2006: Dr. Geiger Ferenc (független)^[7]
2006–2010: Mikó Ferencné (független)^[8]
2010–2014: Mikó Ferencné (független)^[9]
2014–2019: Mikó Ferencné (független)^[10]
2019–2024: Kissné Tóth Renáta (független)^[11]
2024– : Tóth Renáta (független)^[1]

Lakosság

1910-ben 2760 fő
1930-ban 3738 fő
1948-ban 4049 fő (ennek közel kétharmada külterületen élt)
1965-ben 2500 fő
1990-ben 1780 fő
2000. január 1-jén 1677 fő

A lakosság 100%-a magyar. A fő vallás a római katolikus.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	1432	1390	1309	1257	1122	1112	1102	1089	1100
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 1,1%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,4% (28,7% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1% görögnek, szerbnek és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).^[13]

Infrastruktúra

Minden utcában be van vezetve a víz, a gáz, a villany, a telefon és a kábeltévé-hálózat. Minden utca szilárd burkolatú, és mindegyiknek legalább az egyik oldalán ki van építve a járda is.

Turizmus, szállás

A Hajós-Bajai borvidék egyik közkedvelt úti céljává vált a Borota külterületén elhelyezkedő Koch Borászat és Panzió. A létesítményben 8 szobában 24 fő magas minőségű szállását tudják biztosítani. Látványosság a régi hordókészítő mesterség bemutatására létrehozott Kádár Múzeum és az autentikusan berendezett kádárlakás. Wellness szolgáltatás a jakuzzi, a szauna, és a kültéri medence. Ingyenes Wifi használat mellett ingyenes őrzött parkolási lehetőséggel és a borászat borainak pince-áron történő megvásárlási lehetőségével várják vendégeiket.^[14]

Oktatás

A községnek két oktatási-nevelési intézménye van, a hetvenöt fős napközi otthonos óvoda és a kétszáz fős általános iskola.

Ismert személyek

Borota volt gróf Cseszneky Imre méntelepének székhelye
Borotán született Anna Margit, festőművész
Borotán született Faragó "Judy" István, a Scampolo együttes alapító tagja
Borotán született Goretity József irodalomtörténész, műfordító
Itt szolgált káplánként 1944–1951 között Müller Antal római katolikus pap, későbbi érseki tanácsos.

Jegyzetek

1 2

[24önkvál-1] 1 2

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]