Multituberculata
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő jura-oligocén, 153–35 Ma | ||||||||||||
 A Ptilodus koponyája | ||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Multituberculata témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Multituberculata témájú kategóriát.
|
A Multituberculata egy rágcsálószerű emlőscsoport, amely körülbelül 120 millió éven át létezett a földtörténet leghosszabb emlős fejlődési vonalaként, de végül a késő paleocénben kezdődött hanyatlást követően az oligocén kor elején kipusztult.[1] Legalább 200 faja ismert, az egér méretűektől a hód méretűekig. Ezek a fajok sokféle ökológiai fülkét töltöttek be az üreglakótól a mókusszerű erdőlakóig.[2] A multituberculatákat rendszerint a ma élő emlősök két csoportján, a méhlepényeseket és erszényeseket tartalmazó elevenszülő emlősökön és a kloákásokon is kívül helyezik el,[3] de egyes kladisztikus elemzések szerint az előbbi csoporthoz közelebb állnak, mint az utóbbihoz.[4][5]
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A multituberculaták mintegy 120 millió éven át éltek, képviselőiket gyakran tekintik a legsikeresebb, legváltozatosabb és legtovább fennmaradt emlőseinek.[3] A kora jura korban, esetleg a triász időszakban tűntek fel először, túlélték a kréta–tercier kihalási eseményt, majd a kora oligocén korban, körülbelül 35 millió évvel ezelőtt kihaltak.[3] A csoport legkorábbi ismert faja a Rugosodon eurasiaticus, Kelet-Kína területén élt a jura időszakban, körülbelül 160 millió éve.[6]
Földrajzi elterjedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A multituberculaták többnyire az északi kontinensekről (Laurázsiából) ismertek, de egyes leletek, melyek közül sok vitatott, a déli kontinensekről (Gondwanából) származnak. A Gondwanatheria csoport a mai Argentína, Antarktisz, Madagaszkár, India és feltehetően Tanzánia területéről ismert, de ez az elhelyezkedés viták tárgyát képezi. Két nem, a Hahnodon és a Denisodon a kora kréta kori Marokkóból vált ismertté, de lehetséges, hogy ezek inkább a haramiyidák közé tartoznak. Multituberculatákról számoltak be a Madagaszkár és Argentína késő kréta kori rétegeiből származó leletek között is, de ezekről nem készült részletes leírás.[7] Egy ausztrál multituberculata, a Corriebaatar, csak egyetlen fog alapján ismert.[8]
A késő kréta multituberculatái az északi félgömbön terjedtek el és váltak sokfélévé, a szokványos faunák emlősfajainak több mint felét tették ki. Bár több fejlődési vonaluk kihalt a kréta végi tömeges fajpusztulás során, a multituberculaták összességében nagyon sikeresen túlélték a K-T határt és a paleocén idejére elértek sokféleségük csúcsára. Szinte minden európai és észak-amerikai paleocén fauna, valamint több késő paleocén fauna fontos összetevői voltak. Ázsia paleocén és eocén multituberculatái mindazonáltal csak a helyi emlősfauna nagyon kis részét alkották, miután más kontinensekkel szemben ott nem sikerült kiheverniük a nagy kihalás hatásait.[9] A multituberculaták mérete a paleocén során volt a legváltozatosabb, az állatok nagysága az igen apró egér méretűtől a hód nagyságúig változott.
Biológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A multituberculaták a rágcsálókéhoz hasonló koponya- és fogjellemzőkkel rendelkeztek, pofafogaikat, a vésőszerű elülső fogaktól egy fogatlan rés (diasztéma) választotta el. Az egyes pofafogakon több sornyi hegy (avagy bütyök, latinul tubercula - amiről a csoport a nevét kapta) jelenik meg, melyekkel szemben az állkapocsban hasonlók helyezkedtek el. Ahogy modern rágcsálóké, ez a rágó apparátus is hatékony daraboló eszközként működött.[3]
A kréta és a paleocén során a multituberculaták evolúciós radiációja sokféle morfotípus, többek között a mókusszerű erdei ptilodontidák kialakulásához vezetett. Legszokatlanabb jellemzőjük az egyedi formájú utolsó alsó kisőrlőfoguk. Ezek a fogak nagyobbra és hosszabbra nőttek a többi pofafognál, okkluzív felületük pedig recés szeletelő élt formált. Ez az elképzelés szerint magvak és diók összezúzására szolgálhatott, a legtöbb apró multituberculata feltehetően rovarokkal, férgekkel és gyümölcsökkel egészítette ki az étrendjét.[3]
A Ptilodus a ptilodontidák egyik észak-amerikai képviselője volt. A Wyoming állambeli Bighorn-medencében jó állapotban megőrződött Ptilodus példányoknak köszönhetően kiderült, hogy ezek a multituberculaták képesek voltak a nagy lábujjuk távolítására és közelítésére, így a lábuk mozgathatósága a fákról fejjel lefelé leereszkedő mókusokéhoz hasonló volt.[3]
Európából egy másik, hasonlóan sikeres család, a Kogaionidae vált ismertté, melyre először a romániai Hátszeg területén találtak rá. Ennél a csoportnál is kifejlődött a pengeszerű alsó kisőrlőfog, a hasonlóság miatt pedig a legsikeresebbnek számító nemet, a Haininát eredetileg ptilodontidának vélték. A nem részletesebb elemzése során kiderült, hogy kevesebb fogheggyel rendelkezett, emellett megmaradt nála az ötödik kisőrlőfog is; a fejlett és a kezdetleges tulajdonságok ezen egyedi kombinációja pedig azt jelzi, hogy a Hainina olyan jura időszaki nemekkel áll rokonságban, amelyeknél az észak-amerikai nemektől független módon szintén megnagyobbodott pengeszerű kisőrlőfogak fejlődtek ki.[3]
A multituberculaták egy további csoportja, a taeniolabidoideák nehezebb és jóval masszívabb felépítésű volt, tagjainak mérete pedig elérhette egy ma élő hódét; ami azt jelzi, hogy teljesen talajlakók voltak. Legnagyobb változatosságukat Ázsiában érték el a késő kréta kor során, ami arra utal, hogy onnan származnak.[3]
A Multituberculata csoporton belül a medence felépítése arra utal, hogy ezek az állatok a modern erszényesekhez hasonlóan apró, magatehetetlen utódoknak adtak életet.[2][10]
Körülbelül 80 multituberculata nem vált ismertté, köztük a Lambdopsalis, a Ptilodus és a Meniscoessus. A késő kréta korban, az északi félgömbön a jellegzetes szárazföldi emlősfajok több mint fele multituberculata volt.
A Multituberculata csoportjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Zofia Kielan-Jaworowska és Jørn H. Hurum 2001-es tanulmánya szerint a legtöbb multituberculata két csoportba a Plagiaulacida és a Cimolodonta alrendbe sorolható be. Kivételt képez az Arginbaatar nem, amely mindkét csoport jellemzőivel rendelkezik.
A „Plagiaulacida” parafiletikus csoportként egy jóval kezdetlegesebb evolúciós lépcsőfokot (grádot) képvisel. A tagjai a bazálisabb multituberculaták. Kronológiailag feltehetően (egy névtelen leletanyag révén) a középső jura kortól a kora krétáig terjednek. Ezt az alrendet három nem hivatalos csoportra osztották fel: az Allodontida, a Paulchoffatiida és a Plagiaulacida fejlődési vonalakra.
A Cimolodonta kétségtelenül természetes (monofiletikus) alrend. Ide tartoznak a fejlettebb multituberculaták, melyek a kora kréta és az eocén korok között éltek. Ebbe a csoportba tartozik a Djadochtatherioidea, a Taeniolabidoidea és a Ptilodontoidea öregcsalád, valamint a Paracimexomys csoport.
Emellett váltak ismertté a Cimolomyidae, a Boffiidae, az Eucosmodontidae, a Kogaionidae és a Microcosmodontidae családok, illetve az Uzbekbaatar és Viridomys nemek. E taxonok pontosabb elhelyezéséhez további felfedezésekre és elemzésekre van szükség.[11]
Kihalásuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A multituberculaták kihalását sok évtizedes vita övezte.[9] Miután több mint 88 millió évig az emlősök uralkodó csoportját alkották, és a kora paleocénben sokféleségük csúcsára jutottak, az időszak későbbi részében fokozatosan hanyatlásnak indultak, majd az eocén végét még megérve az oligocén korai szakaszában eltűntek.[12] Kihalásukat hagyományosan a rágcsálók felemelkedéséhez kötötték (valamint részben a hyopsodontidák, plesiadapiformák és más méhlepényesek elterjedéséhez), amelyek a feltételezés szerint versenyt támasztva kiszorították a multituberculatákat.[1]
Ezt az elméletet azonban számos kutató támadta. Egyrészt mivel azon a feltevésen alapul, hogy ezek az emlősök alacsonyabb rendűek a később kifejlődötteknél, és figyelmen kívül hagyja, hogy legalább 15 millió éven át együtt éltek azokkal. Másrészt egyes tudósok szerint a „fokozatos” hanyatlás valójában több hirtelen kihalási eseményből állt, amelyek közül a legjelentősebb a paleocénben, mintegy 56,8 millió éve történt. Végül, a legkésőbbi ismert multituberculaták, mint például az Ectypodus, inkább generalistának tűnnek, azaz valószínűleg kevésbé voltak érzékenyek a más csoportok támasztotta versenyre. Mindezen hatások arra mutatnak, hogy a versengés miatti visszaszorulás helyett kihalásukat az okozta, hogy nem tudtak alkalmazkodni az éghajlat és a növényzet változásához, valamint a miacidákhoz hasonló eutheria ragadozók megjelenéséhez.[12]
Újabb kutatások szerint mindkét hatás érvényesülhetett: az észak-amerikai és európai multituberculaták eltűnése valóban együttmozgást mutat a rágcsálók ottani elterjedésével. Ázsiában viszont a két csoport együtt létezett, ami arra utal, hogy ott az előbbiek kihalását nem az utóbbiak támasztotta verseny okozta. Összességében úgy tűnik, Ázsiában a multituberculaták sosem heverték ki a kréta végi nagy kihalást, és ez tette lehetővé a rágcsálók fejlődését és elterjedését.[9]
Taxonómia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
†Multituberculata rend Cope, 1884
- †Plagiaulacida alrend Simpson 1925
- Incertae sedis család
- †Glirodon nem Engelmann & Callison, 2001
- †Paulchoffatiidae család Hahn, 1969
- †Paulchoffatiinae alcsalád Hahn, 1971
- †Kuehneodontinae alcsalád Hahn, 1971
- †Hahnodontidae család Sigogneau-Russell, 1991
- †Pinheirodontidae család Hahn & Hahn, 1999
- †Allodontidae család Marsh, 1889
- †Zofiabaataridae család Bakker, 1992
- †Plagiaulacidae család Gill, 1872
- †Eobaataridae család Kielan-Jaworowska, Dashzeveg & Trofimov, 1987
- †Albionbaataridae család Kielan-Jaworowska & Ensom, 1994
- Incertae sedis család
- Incertae sedis alrend
- †Arginbaataridae család Hahn & Hahn, 1983
- †Arginbaatar nem
- †Arginbaataridae család Hahn & Hahn, 1983
- †Cimolodonta alrend McKenna, 1975
- Incertae sedis öregcsalád
- Incertae sedis család
- ? †Ameribaatar nem Eaton & Cifelli, 2001
- †Ptilodus nem Cope, 1881
- ? †Uzbekbaatar nem Kielan-Jaworowska & Nesov, 1992
- Paracimexomys csoport Archibald, 1982
- †Boffidae család Hahn & Hahn, 1983
- †Cimolomyidae család Marsh, 1889 sensu Kielan-Jaworowska & Hurum, 2001
- Incertae sedis család
- †Ptilodontoidea öregcsalád Cope, 1887 sensu McKenna & Bell, 1997 e Kielan-Jaworowska & Hurum, 2001
- Incertae sedis család
- Neoliotomus nem Jepsen, 1930
- †Cimolodontidae család Marsh, 1889 sensu Kielan-Jaworowska & Hurum, 2001
- †Neoplagiaulacidae család Ameghino, 1890 [Ptilodontidae: Neoplagiaulacinae Ameghino, 1890 sensu McKenna & Bell, 1997]
- †Ptilodontidae család Cope, 1887 [Ptilodontidae: Ptilodontinae Cope, 1887 sensu McKenna & Bell, 1997]
- †Eucosmodontidae család Jepsen, 1940 sensu Kielan-Jaworowska & Hurum, 2001 [Eucosmodontidae: Eucosmodontinae Jepsen, 1940 sensu McKenna & Bell, 1997]
- †Microcosmodontidae család Holtzman & Wolberg, 1977 [Eucosmodontidae: Microcosmodontinae Holtzman & Wolberg, 1977 sensu McKenna & Bell, 1997]
- Incertae sedis család
- †Djadochtatherioidea öregcsalád Kielan-Jaworowska & Hurum, 1997 sensu Kielan-Jaworowska & Hurum, 2001[Djadochtatheria Kielan-Jaworowska & Hurum, 1997]
- Incertae sedis család
- ? †Bulganbaatar nem Kielan-Jaworowska, 1974
- ? †Chulsanbaatar nem Kielan-Jaworowska, 1974
- †Nemegtbaatar nem Kielan-Jaworowska, 1974
- †Sloanbaataridae család Kielan-Jaworowska, 1974
- †Djadochtatheriidae család Kielan-Jaworowska $ Hurum, 1997
- Incertae sedis család
- †Taeniolabidoidea öregcsalád Granger & Simpson, 1929 sensu Kielan-Jaworowska & Hurum, 2001
- †Taeniolabididae család Granger & Simpson, 1929
- Incertae sedis öregcsalád
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Krause, David W. (1986). "Competitive exclusion and taxonomic displacement in the fossil record; the case of rodents and multituberculates in North America". Rocky Mountain Geology. 24 (special issue 3): 95–117. doi:10.2113/gsrocky.24.special_paper_3.95.
- 1 2 Weil, Anne (1997). "Introduction to Multituberculates: The "Lost Tribe" of Mammals". Berkeley: University of California Museum of Paleontology. Hozzáférés: 2011. július 18.
{{cite web}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - 1 2 3 4 5 6 7 8 Agustí, Jordi (2002). Mammoths, Sabertooths, and Hominids: 65 Millions Years of Mammalian Evolution in Europe. New York: Columbia University Press. 3–4. o. ISBN 0-231-11640-3.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Benton, Michael J. (2004). Vertebrate Palaeontology (3rd ed. ed.). Blackwell Science Ltd. 300. o. ISBN 0632056371. Hozzáférés: 2011. július 18.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó) - ↑ Carrano, Matthew T. (2006). Amniote Paleobiology: Perspectives on the Evolution of Mammals, Birds, and Reptiles. The University Of Chicago Press. 358. o. ISBN 0226094782. Hozzáférés: 2011. július 18.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Yuan C-X, Ji Q, Meng Q-J, Tabrum AR, Luo Z-X (2013). "Earliest evolution of multituberculate mammals revealed by a new Jurassic fossil". Science. 341 (6147): 779–783. doi:10.1126/science.1237970.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Gurovich, Y. (2009). "The phylogenetic affinities of the enigmatic mammalian clade Gondwanatheria" (pdf). Journal of Mammalian Evolution. 16 (1): 25–49. doi:10.1007/s10914-008-9097-3. Hozzáférés: 2011. július 18.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)[halott link] - ↑ "An Australian multituberculate and its palaeobiogeographic implications" (PDF). Acta Palaeontologica Polonica. 54 (1): 1–6. 2009. doi:10.4202/app.2009.0101. Hozzáférés: 2011. július 18.
{{cite journal}}:|first=missing|last=(súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó); Unknown parameter|lasat=ignored (súgó) - 1 2 3 Wood, D. Joseph (2010). The Extinction of the Multituberculates Outside North America: a Global Approach to Testing the Competition Model (M.S.). The Ohio State University. 2015. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ Kielan-Jaworowska, Zofia (2005). Mammals from the Age of Dinosaurs: Origins, Evolution, and Structure. Columbia University Press. 299. o. ISBN 0231119186. Hozzáférés: 2011. július 18.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Dykes, Trevor. "Multituberculata (Cope 1884)". Familienhompage. 2009. december 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 18.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - 1 2 Ostrander, Gregg E. (1984). "The Early Oligocene (Chadronian) Raben Ranch Local Fauna, Northwest Nebraska: Multituberculata; with Comments on the Extinction of the Allotheria". Transactions of the Nebraska Academy of Sciences. 10: 71–80.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) [[:en:|]] című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kielan-Jaworowska, Z. (2001). "Phylogeny and Systematics of multituberculate mammals". Palaeontology. 44 (3): 389–429. doi:10.1111/1475-4983.00185.
{{