Koitus

Német

Kiejtés

• IPA: /kɔɪtʊs/

Főnév

Koitus hn (erős, birtokos Koitus, többes Koitus)

1. (orvostudomány) coitus, közösülés

Ragozás

Koitus ragozása [hímnemű, erős]

	egyes szám			többes szám
	hatlan	hat.	főnév	hat.	főnév
alanyeset	ein	der	Koitus	die	Koitus
birtokos eset	eines	des	Koitus	der	Koitus
részes eset	einem	dem	Koitus	den	Koitus
tárgyeset	einen	den	Koitus	die	Koitus

További információk

• Koitus - Szótár.net (de-hu)
• Koitus - DWDS
• Koitus - Duden
• Koitus - Wortschatz
• Koitus - OpenThesaurus
• Koitus - Google (de-en)
• Koitus - Яндекс (de-ru)
• Koitus - Wikidata
• Koitus - Wikipédia (német)