1556
Ellenőrzött
| 1556 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1556 |
| Ab urbe condita | 2309 |
| Bahái naptár | -288 – -287 |
| Berber naptár | 2506 |
| Bizánci naptár | 7064 – 7065 |
| Buddhista naptár | 2100 |
| Burmai naptár | 918 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1548 – 1549 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1611 – 1612 |
| Shaka Samvat | 1478 – 1479 |
| Holocén naptár | 11556 |
| Iráni naptár | 934 – 935 |
| Japán naptár | 2216 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4252–4253 |
| Kopt naptár | 1272 – 1273 |
| Koreai naptár | 3889 |
| Muszlim naptár | 963 – 964 |
| Örmény naptár | 1005 ԹՎ ՌԵ |
| Szeleukida naptár | 1867–1868 |
| Thai szoláris naptár | 2099 |
| Zsidó naptár | 5316 – 5317 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek
Évek: 1551 – 1552 – 1553 – 1554 – 1555 – 1556 – 1557 – 1558 – 1559 – 1560 – 1561
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határozott dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 1–25. – A pozsonyi országgyűlés 4. tc.-e elrendeli, hogy az urak és nemesek is adózzanak a várak megerősítésére.[1]
- január 23. – A saanhszi földrengés. (Kína Sanhszi tartományában bekövetkezett esemény a történelem legpusztítóbb feljegyzett földrengése volt, megközelítőleg 830 ezer áldozatot követelt több száz kilométeres körzetben.)
- január 16. – V. Károly lemond a német-római császári címről, s ezzel a Habsburg család két házra szakad.
- június 11. – július 30. – Szigetvár harmadik ostroma. (Hadim Ali budai pasa 25 000-es sereggel – Istvánffy a harcokat követően 50 évvel becsüli ilyen kétségtelenül magas számra – ostromolja az 1 000 fegyveressel és 2 000 civil lakossal védelmezett, Horváth Márk kapitánysága alatt álló erődöt.)
- június 14. – I. Ferdinánd – a szultán többszöri fenyegetése nyomán – nyilatkozatban mond le Erdély és a keleti országrész fölötti hatalomról, és visszaadja a hatalmat Izabella királynénak és fiának.[2]
- október 23. – Az erdélyi rendek és a lakosság lelkesedésétől kísérve bevonul Kolozsvárra az ötesztendős sziléziai száműzetéséből visszatért Izabella királyné és fia, János Zsigmond.[3]
- november 25. – A kolozsvári rendi gyűlés Izabellát Erdély kormányzójának ismerik el a 16 éves János Zsigmond nagykorúsításáig.[4]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ősz – Zrínyi Miklós lemond horvát és szlavón báni tisztségéről.[5]
- az év folyamán –
- Széchy Margit katonákkal űzi el az utolsó szentgotthárdi apátot.
- Megalakul a bécsi Udvari Haditanács.[1]
- Az Asztraháni Kánság ellenállás nélkül elfogadja Oroszország fennhatóságát.[6][7]
Az év témái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- február 21. – Sethus Calvisius latinul író német zenetudós, zeneszerző, csillagász és matematikus († 1615)
- május 26. – III. Mehmed, az Oszmán Birodalom 13. szultánja († 1603)
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 30. – Tinódi Lantos Sebestyén énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője (* 1510)
- április 26. – Valentin Trotzendorf német pedagógus
- július 31. – Loyolai Ignác katolikus hittudós és misszionárius a Jezsuita rend alapítója. (* 1491)
- november 14. – Giovanni della Casa itáliai költő, író (* 1504)
Európai időjárás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hőhullámok áprilistól szeptemberig, körmenetek esőért, rendkívül korai, bőséges és édes bort adó szüret.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 223. oldal
- ↑ Oborni Teréz: Erdély, a keleti magyar állam. Habsburg-küzdelmek a Magyar Királyság egészéért a 16–17. században. Rubicon, XXXVI. évf. 418. sz. (2025) 26. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 319. o. ISBN 973 8231 14 0
- ↑ Oborni Teréz: Szultán Szulimán találmánya. A keleti Magyar Királyságtól az Erdélyi Fejedelemségig. Rubicon, XXXIII. évf. 382–383. sz. (2022) 88–89. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. Rubicon, 2. sz. (2014) 8. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 13. (Improvizáció–Jókai Anna). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 183. o. ISBN 978-963-09-6807-2
- ↑ Vásáry István: Oszmán–török hatás az oroszoknál? Az Oszmán Birodalom és Moszkóvia a 15–16. században. Rubicon, XXXIII. évf. 382–383. sz. (2022) 113. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Klíma 445. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Klíma: Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = Osiris Társadalomtudományi Könyvtár, ISBN 978 963 276 506 8
