UgrĂĄs a tartalomhoz

DC Comics

Hivatkozåsok szerkesztése
EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
DC Comics
TĂ­pusleĂĄnyvĂĄllat
JogelƑdNational Periodical Publications, Inc.
AlapĂ­tva1934
NĂ©vadĂłDetective Comics
SzékhelyNew York
VezetƑkDiane Nelson
AlapĂ­tĂłMalcolm Wheeler-Nicholson
IparågKépregény
Tulajdonos
Formacorporation
AnyavĂĄllalataDC Entertainment
LeĂĄnyvĂĄllalatai
  • Minx
  • Wildstorm
  • Elseworlds
  • Vertigo
  • All Star DC Comics
  • DC Black Label
  • DC Focus
  • DC Ink
  • Paradox Press
  • Piranha Press
  • CMX
  • DC Zoom
  • Helix
  • Impact Comics
  • Tangent Comics
  • Zuda Comics
A DC Comics weboldala
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz DC Comics tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

A DC Comics (eredetileg: National Periodical Publications vagy National Periodicals) egyike az Amerikai EgyesĂŒlt Államok legnagyobb kĂ©pregĂ©nykiadĂłinak. A DC hozott lĂ©tre olyan hĂ­res karaktereket, mint pĂ©ldĂĄul Superman, Batman Ă©s Wonder Woman, Flash, Zöld LĂĄmpĂĄs, Aquaman, Zöld ÍjĂĄsz Ă©s csapattagjaik az IgazsĂĄgligĂĄbĂłl. A DC Comics Ă©vtizedekig volt a Marvel Comics-szal egyĂŒtt a kĂ©t legnagyobb kĂ©pregĂ©nykiadĂł.

Története

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Kezdetek

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Malcolm Wheeler-Nicholson Ƒrnagy alapĂ­totta meg a National Allied Publications vĂĄllalatot 1934 ƑszĂ©n. 1935. januĂĄr 11-Ă©n jelent meg elsƑ kĂ©pregĂ©nyĂŒk, a New Fun: The Big Comic Magazine #1.[1][2] KövetkezƑ cĂ­mĂŒk a New Comics #1 volt, mely 1935 decemberĂ©ben jelent meg az ĂșjsĂĄgosoknĂĄl.[3] Eme cĂ­m fejlƑdött ĂĄt Adventure Comics-ba, mely az egyik leghosszabb ideje futĂł kĂ©pregĂ©ny sorozattĂĄ nƑtte ki magĂĄt. 2009-ben a kiadĂł felĂ©lesztette a sorozatot az eredeti szĂĄmozĂĄsĂĄval.[4]

Nicholson harmadik sorozata a Detective Comics volt, mely 1937 mĂĄrciusĂĄban jelent meg. A kĂ©pregĂ©nyt Harry Donenfeld egyĂŒttmƱködĂ©sĂ©vel alkottĂĄk meg, aki mĂĄr az elƑtt is foglalkozott kĂ©pregĂ©nyek kiadĂĄsĂĄval. Így lĂ©trejött a Detective Comics, Inc, melyet Nicholson Ă©s Jack S. Liebowitz, Harry könyvelƑje alapĂ­tott. A kĂ©pregĂ©ny a vĂĄrosi bƱnözĂ©st vette alapul, mely igen ĂșjszerƱ volt, hiszen elƑtte a kĂ©pregĂ©nyek inkĂĄbb a könnyebb szĂłrakozĂĄst nyĂșjtottĂĄk, mintsem valami komolyabbat. Nicholson egy Ă©vig maradt a cĂ©gnĂ©l, majd pĂ©nzforgalmi problĂ©mĂĄk miatt tĂĄvoznia kellett. Harry Ă©s Jack növelni akartĂĄk az Ășj vĂĄllalatukat, Ă­gy elindĂ­tottĂĄk a National Allied-ot, valamint az All American-t, melyek kĂ©sƑbb a DC comics-ĂĄ vĂĄltak.[5]

Joe Shuster Ă©s Jerry Siegel mĂĄr 1933-tĂłl lĂ©tre akartak hozni egy Superman nĂ©vre keresztelt karaktert, azonban minden kiadĂł visszautasĂ­totta Ƒket az ĂșjszerƱ hƑsĂŒkkel (mivel akkoriban a kĂ©pregĂ©nyekben csak cowboyok, detektĂ­vek Ă©s hasonlĂł tĂ­pusĂș karakterek kaptak rivaldafĂ©nyt, nem lĂ©tezett olyan szuperhƑs, mint amilyeneket ma ismerĂŒnk). A DC volt az elsƑ kiadĂł, aki igent mondott a karakterre, mivel a kiadĂłnak fƑ attrakciĂłjĂĄnak kĂ©szĂŒlƑ Action Comics szerkesztƑ nĂ©lkĂŒl maradt, Ă­gy Joe Ă©s Jerry ötletĂ©t hoztĂĄk be. A karakter hatalmasat durrant, az elsƑ hĂĄrom kiadvĂĄny egymilliĂł pĂ©ldĂĄnyban fogyott.[5]

Superman sikerĂ©bƑl kiindulva a kiadĂł lĂ©tre akart hozni egy mĂĄsik szuperhƑst. Bob Kane Ă©s barĂĄtja, Bill Finger vĂĄllaltĂĄk a kihĂ­vĂĄst Ă©s közösen lĂ©tre akartak hozni egy Supermanre hasonlĂ­tĂł szemĂ©lyt, csak kĂ©pessĂ©gek nĂ©lkĂŒl. Így szĂŒletett meg 1939-ben "Bat-man" (a szereplƑ elsƑ feltƱnĂ©seikor mĂ©g kötƑjellel, azonban 1940-re mĂĄr csak simĂĄn Batman), aki a Detective Comics #27-ben tƱnt fel elƑször. A karaktert gyorsan megszerettĂ©k az emberek Ă©s szintĂ©n nagy sikereket hozott a kiadĂłnak.[5]

William Moulton Marston pszicholĂłgus sokat vĂ©dte a feltörekvƑ mĂ©diumot, ennek tökĂ©letes pĂ©ldĂĄja a Don’t Laugh at the Comics (’Ne nevessenek a kĂ©pregĂ©nyeken’) cikke, mely a kiadĂł figyelmĂ©t is felkeltette, Ă­gy szerkesztƑi tanĂĄcsadĂł ĂĄllĂĄst kapott nĂĄluk. VĂ©gĂŒl 1941-ben az All Star Comics #8-ban megjelentette a vilĂĄg elsƑ szuperhƑsnƑjĂ©t, Wonder Womant. Eme karakter is nagy sikereket aratott, elsƑsorban kisgyerekeknĂ©l Ă©s szerelƑknĂ©l.[5]

AnimĂĄciĂłs filmek

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Jelenlegi

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

DC Nation

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "GCD :: Issue :: New Fun #1". www.comics.org. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. jĂșnius 22.
  2. ↑ Daudt, Ron E. "DC Comics Silver Age Chronology 1934-1955". www.wtv-zone.com. 2016. mĂĄrcius 10. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. jĂșnius 22.
  3. ↑ "GCD :: Series :: New Comics". www.comics.org. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. jĂșnius 22.
  4. ↑ "GCD :: Series :: Adventure Comics". www.comics.org. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. jĂșnius 22.
  5. 1 2 3 4 //indavideo.hu/profile/MagnusLehnsherr/. "A DC Comics törtĂ©nete". indavideo. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. jĂșnius 22. {{cite web}}: External link in |last= (sĂșgĂł)

KapcsolĂłdĂł szĂłcikkek

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

TovĂĄbbi informĂĄciĂłk

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  • Melanie Scott: DC. SzereplƑk nagykönyve; ford. Sepsi LĂĄszlĂł; Kolibri, Budapest, 2023
Ez az intĂ©zmĂ©nyrƑl, szervezetrƑl vagy gazdasĂĄgi tĂĄrsasĂĄgrĂłl szĂłlĂł lap egyelƑre csonk (erƑsen hiĂĄnyos). SegĂ­ts te is, hogy igazi szĂłcikk lehessen belƑle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=DC_Comics&oldid=28816155”