Dáka
| Dáka | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Dávid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8592 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 658 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Dáka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dáka témájú médiaállományokat. | |||
Dáka község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pápától délnyugatra, Kéttornyúlak és Nagyalásony közt fekvő település.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Központján a Kamond és Pápa között húzódó 8403-as út halad végig, közúton ezen érhető el Jánosháza térsége (a 8-as főút), illetve a 83-as főút pápai elkerülője felől is. A szomszédos települések közül Pápasalamonnal (és a 8401-es úttal) a 84 108-as, Pápadereskével (és a 834-es főúttal) pedig a 84 111-es számú mellékutak kötik össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Környe–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, körülbelül 10 kilométerre északkeletre.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dáka és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt előkerült régészeti leletek tanúsága szerint.
Nevét az oklevelek 1320-ban említették először Dalka néven.
A település a 14. században a Hathalmy család, a 17. században pedig a Bottka család birtoka volt.
A török hódoltság alatt elpusztult, de később újraépült.
Az 1700-as évektől birtokosai a Nádasdy és a Festetics család voltak.
1858-ban gróf Zichy Antónia, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye vásárolta meg.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
1910-ben 942 lakosából 917 magyar, 15 német volt. Ebből 278 római katolikus, 544 református, 110 evangélikus volt.
Dákától délnyugatra feküdt egykor, Podár Árpád-kori település is:
Podár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Podár nevét 1239-ben említette először oklevél. Ekkor IV. Béla király birtokai közé tartozott.
IV. Béla király 1240-ben a falut a Szák nemzetség Gyaláni ágához tartozó I. Konrádnak, a királyné pohárnokmesterének ajándékozta a falut, ugyanis ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa ekkor I. Konrádot Podár, Veszprém vármegyében levő faluval jutalmazta meg.
Podár ma puszta Dáka délnyugati határában.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Nagy Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Farkas Dezső (független)[4]
- 1998–2002: Farkas Dezső (független)[5]
- 2002–2006: Farkas Dezső (független)[6]
- 2006–2009: Farkas Dezső (független)[7]
- 2009–2010: Végh József (független)[8]
- 2010–2014: Végh József (független)[9]
- 2014–2019: Végh József (független)[10]
- 2019–2024: Dr. Nagy Norbert (független)[11]
- 2024–2025: Varga Mónika (független)[12]
- 2025– : Nagy Dávid (független)[1]
A településen 2009. augusztus 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13] Ugyanilyen okból kellett polgármester-választást tartani 2025. február 9-én is, ezen két független jelölt indult és közülük, jelentős különbséggel Nagy Dávid addigi képviselő nyert.[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 631 | 624 | 639 | 624 | 658 | 641 | 640 | 643 | 658 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek, 3% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 25,9%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (34,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2% románnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlovénnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt református, 18,8% római katolikus, 5,8% evangélikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (45,4% nem válaszolt).[15]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1840-ben Halbik Ciprián Gáspár Szent Benedek-rendi szerzetes és tihanyi apát.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dáka, a község légi felvételen
- Dáka látképe madártávlatból
- Dáka légi fotón
- Batthyány Ilona kastély a levegőből, Dáka
- Dáka, kastély a magasból
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2025. február 9. Hozzáférés: 2025. december 16.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 5.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 25.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 25.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 25.
- 1 2 "Dáka települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. augusztus 9. Hozzáférés: 2020. június 6.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2025. december 16.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2025. december 16.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 27.
- ↑ "Dáka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2025. december 16.
- ↑ "2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. Hozzáférés: 2020. június 6.
- ↑ Dáka Helységnévtár
- ↑ Dáka Helységnévtár
