Ugrás a tartalomhoz

Gera

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gera
Gera címere
Gera címere
Gera zászlaja
Gera zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományTüringia
Rangjárási jogú város
PolgármesterJulian Vonarb
Irányítószám07545–07557
Körzethívószám0365
RendszámG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség94 847 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség689 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület151,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.878180°N 12.082420°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.878180°N 12.082420°E
Gera (Türingia)
Gera
Gera
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Gera weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gera témájú médiaállományokat.

Gera város Németországban, Türingia szövetségi tartományban. Lakosainak száma 94 847 fő (2023. december 31.).[1]

Chemnitztől nyugatra fekvő település.

A város területe ősidők óta lakott hely volt, amit a város délkeleti részén 1874-ben talált leletek is bizonyítanak, de leletek kerültek elő itt a középső és az utolsó jégkorszak, valamint a bronzkorszak idejéből is. Majd 800 körül szorbok költöztek a népvándorlások idején kiürült Saale-Erster vidékére, de a szláv telepeseket igen korán kiszorították innen, és 929-ben az előretörő németek végleg elfoglalták a környéket, majd a vidék védelmére 968-ban emelték Osterstein várát.

A várost 995-ben alapították. Valamikor 1237 előtt városi rangot kapott. 1450-ben a szász-testvérháborúban lerombolták. 1564 óta a város politikai központ. 1764-ben a tűzvész következtében a város leégett. 1892-ben elindult a villamos. Gera 1920-tól lett Türingia tartomány része. A város nagy része elpusztult 1945-ben, a második világháború végén az országot ért bombatámadások során. Németország újraegyesítéséig a város Kelet-Németországhoz tartozott.

  • Stadtmuseum – Városi múzeum
  • Naturkundemuseum – Természettudományi múzeum
  • Kunstgalerie (Orangerie) – Művészeti galéria
  • Otto-Dix-Haus – Otto Dix háza
  • 1795–1824: Dr. J.C.K. Fürbringer
  • 1832–1848: Ernst Senf
  • 1848–1849: Oscar Henning
  • 1849–1865: R. Fürbringer
  • 1865–1872: Wilhelm Weber
  • 1873–1877: Constantin Sorger
  • 1877–1881: Robert Fischer
  • 1881–1898: Kurt-Albin Lade
  • 1898–1918: Dr. Ludwig Ernst Huhn
  • 1918–1925: Dr. Kurt Herrfurth
  • 1925–1933: Walter Arnold
  • 1933–1936: Walter Kießling
  • 1936–1945: Otto Zinn
  • 1945: Dr. Rudolf Paul
  • 1945–1948: Dr. Friedrich Bloch
  • 1948–1956: Curt Böhme
  • 1956–1958: Otto Aßmann
  • 1958–1962: Wilhelm Weber
  • 1962–1988: Horst Pohl
  • 1988–1990: Horst Jäger
  • 1990–1993: Michael Galley
  • 1993–1994: Andreas Mitzenheim
  • 1994–2006: Ralf Rauch
  • 2006–2012: Dr. Norbert Vornehm
  • 2012–2018: Dr. Viola Hahn
  • 2018–: Julian Vonarb
Év Lakosság (fő)
1852. december 3. ¹13 062
1855. december 3. ¹13 102
1861. december 3. ¹14 200
1864. december 3. ¹15 400
1867. december 3. ¹16 400
1871. december 1. ¹17 871
1875. december 1. ¹20 810
1880. december 1. ¹27 118
1885. december 1. ¹34 152
1890. december 1. ¹39 599
1895. december 2. ¹43 544
1900. december 1. ¹45 640
1905. december 1. ¹47 455
1910. december 1. ¹49 276
1916. december 1. ¹46 515
1917. december 5. ¹44 851
Év Lakosság (fő)
1919. október 8. ¹73 700
1925. június 16. ¹81 402
1933. június 16. ¹83 775
1939. május 17. ¹83 436
1945. december 1. ¹88 139
1946. október 29. ¹89 212
1950. augusztus 31. ¹98 576
1955. december 31.98 014
1960. december 31.101 373
1964. december 31. ¹106 838
1971. január 1. ¹111 535
1975. december 31.115 238
1981. december 31. ¹126 792
1985. december 31.131 843
1988. december 31.134 834
1989. december 31.132 257

¹ Népszámlálás

  1. 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]