Ugrás a tartalomhoz

Gutor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gutor (Hamuliakovo)
A Szent Kereszt templom
A Szent Kereszt templom
Gutor címere
Gutor címere		 Gutor zászlaja
Gutor zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásSzenci
Rangközség
Első írásos említés1244
PolgármesterJozef Schnóbl
Irányítószám900 43
Körzethívószám02
Forgalmi rendszámSC
Testvérvárosok
Lista
Kerekegyháza
Népesség
Teljes népesség3080 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület10,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 17° 15′ 11″48.038611°N 17.253056°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 17° 15′ 11″48.038611°N 17.253056°E
Gutor weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutor témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gutor vagy Gútor (szlovákul Hamuliakovo, korábban Gutora vagy Gutor, németül Gutern) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsony központjától 18 km-re délkeletre, a Duna bal partján fekszik.

Élővilága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban egy különálló faoszlopon, fészekalátéten volt gólyafészek. Fészkelésről nincs adat.[2] 1904-ben Kunszt Károly lőtt egy példány laposcsőrű víztaposót, ami ritka vendég a Kárpát-medencében.[3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1244-ben említik először. A helyi nemes Gutori család birtoka volt. A 13-14. században három Gútor nevű település létezett: Nagygutor vagy Egyházgutor, Kisgútor és Gútorszeg. Kisgútor később elnéptelenedett és pusztává vált, Gútorszeg pedig a Duna áradásai során pusztult el. 1526-ban Kalmar János és Mezaros András somorjai polgárok a város polgárai nevében is mindenkit tiltanak KysGwthor megszerzésétől.[4]

Vályi András szerint "GUTOR. Gutern. Nemes magyar falu Posony Vármegyében, földes Urai G. Szapáry 68Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Duna vize mellett, melly miatt majd minden esztendőben sok károkat vall, Somorjával határos, szántó földgyei két időre vannak fel osztva, de igen kevesek, többnyire fából, ’s szénából gazdálkodnak, halászattya hasznos; második Osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint "Guthor, magyar falu, Pozson vmegyében, az öreg Duna mellett, ut. p. Somorjához 1/2 órányira: 452 kath., 6 evang., 12 zsidó lak., több közbirtokos urak csinos lakházaival. Szántófölde közép termékenységü; rétje elég; malmok a Dunán; de fő gazdagsága gyönyörü tölgy-, s cserfa erdejében áll. F. u. gr. Szapáry, Késmárky, Zsidó, Naszvady, Szmrtnik, s m. t. nemesek."[6]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1921-ben a faluban földművestüntetés volt. 1948-ban a község nevét megváltoztatták és Martin Hamuljak (1789-1859) szlovák hazafiról, lapszerkesztőről, a szlovák nyelv propagátoráról nevezték el.

1946-ban az elsők között innét deportáltak magyarokat Csehországba.[7]

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[8]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság787114818033080
Különbség +45,87 % +57,05 % +70,82 %
Népességi statisztikák[8]
Év2024.2025.
Lakosság30363080
Eltérés+1,44 %

Gútor színtiszta magyar csallóközi település volt, a második világháború utáni kitelepítésekig. 1960-ban a Pozsony-vidéki járáshoz csatolták, de aztán később a falu végül a Szenci járáshoz került a Mečiar kormány ideje alatt, elszakítva a települést a természetes, felső-csallóközi szálaitól.

Az utolsó 2001-es népszámlálás még mindig magyar többséget mutatott ki a faluban, de azóta már a nemzetiségi arány a szlovákság javára billent. Néhány éve telket vásárolt alkalmazottai számára a Slovnaft néhány más pozsonyi céggel együtt, hogy a megvásárolt telkeken új lakóparkot építsen, és a lakópark lakásaiba 95 százalékban pozsonyi, vagy a fővárosba más szlovák vidékekről érkező szlovák költözött. Ráadásul az önkormányzatnak 2008 szeptemberében a magyar iskolát is be kellett zárnia, mert három évre visszatekintve egyre csökkent a magyar gyerekek száma (3–2–1), miközben négy-öt gyereket szlovák iskolába adtak a magyar szülők.[9][10]

1880-ban 675 lakosából 598 magyar, 32 német, 3 szlovák, 8 egyéb anyanyelvű, 4 idegen és 30 csecsemő volt. Ebből 659 római katolikus, 6-6 zsidó és evangélikus és 4 református vallású volt.

1910-ben 603 lakosából 592 magyar, 10 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1991-ben 768 lakosából 533 magyar volt.

2001-ben 945 lakosából 525 magyar és 401 szlovák volt.

2011-ben 1438 lakosából 894 szlovák, 504 magyar és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.[11]

2021-ben 2568 lakosából 531 (+42) magyar, 2 (+4) cigány, 2 (+5) ruszin, 1910 (+49) szlovák, 72 (+7) egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.[12]

Neves személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt hunyt el 1884. február 4-én Czilchert Róbert orvos, a francia akadémia és több más tudós társaság tagja.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Első világháborús emlékmű, a pozsonyi vashonvéd másolata

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Ludwig E. (2002-2009): Rejtőzködő Magyarország. Építészeti sorozat a szombati Magyar Nemzetben.
  • Nevizánsky Gábor 2013: K otázke pôvodu a datovaniu včasnostredovekých jednodielnych zubadiel. Zbor. SNM - Archeológia 23, 111-116.
  • Iván R. – Ölvecky R. 2014: Germán települések a közép Duna menti római határvidéken. In: Balázs P. (szerk.): Firkák III. Szombathely, 205-220.
  • Iván R. – Ölvecky R. 2015: New Germanic settlement finds in the Western part of the Great Rye Island. In: Bíró, Sz. - Molnár A.: Ländliche Siedlungen der römischen Kaiserzeit im mittleren Donauraum. Győr, 297-315.
  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 44 No. 83.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ bociany.sk No. 384
  3. ↑ Vö. Friedrich Oszkár: Phalaropus fulicarius második előfordulása Magyarországon. Aquila 38-41, 369-370. (1931-1934)
  4. ↑ SNA, HmBk, Prot. V/2, p. 180; Csiba Balázs 2025: Autentický protokol Bratislavskej kapituly V - Tretia časť (1523 – 1526). Bratislava, 254 No. 231
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  7. ↑ Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
  8. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  9. ↑ EGY FALU – két nóta[halott link]
  10. ↑ "Keseregni vagy cselekedni?". 2008. július 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. október 20.
  11. ↑ "Archivált másolat". 2015. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 2.
  12. ↑ ma7.sk
  13. ↑ L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon; 31. oldal

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gutor&oldid=29095511”