Miljakovci
| Miljakovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 444 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 54,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,12 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 38″, k. h. 16° 44′ 35″44.893889°N 16.743056°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 38″, k. h. 16° 44′ 35″44.893889°N 16.743056°E | |
 | |
Miljakovci (szerbül: Миљаковци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re délre, 170 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szana folyótól keletre elterülő dombos területen fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 534 | 424 |
| Bosnyák | 57 | 11 |
| Horvát | 13 | 5 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 19 | 2 |
| Összesen | 628 | 444 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó településnek 45 háztartása és 305 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a községben 121 háztartást 507 ortodox szerb, 158 muszlim és 29 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 110 háztartása és 673 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20486".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Prijedor" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 54. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Prijedor város hivatalos oldala Archiválva 2024. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Prijedor város információs portálja
- Prijedor24.com
