UgrĂĄs a tartalomhoz

Saustatar

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
Saustatar
Saustatar kirålyi pecsétje
Saustatar kirålyi pecsétje

Mitanni kirĂĄlya
Ć auĆĄtatar
UralkodĂĄsi ideje
i. e. 1440 – i. e. 1410 körĂŒl
ElƑdjeParsatatar
UtĂłdjaI. Artatama
Életrajzi adatok
SzĂŒletetti. e. 1440
Elhunyti. e. 1415 (24-25 évesen)
ÉdesapjaParsatatar
GyermekeiArtatama, Nikalmati(?)
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Saustatar tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

Saustatar (Ć auĆĄtatar vagy Saussatar, nĂ©ha Szaustatar formĂĄban, azaz SauĆĄtatar) a legnagyobb kiterjedĂ©sƱ, de mĂĄr hanyatlĂłban lĂ©vƑ Mitanni uralkodĂłja volt az i. e. 15. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben. SzĂ­riai terĂŒleteit sorban vesztette el Egyiptommal szemben. Idrimi volt az utolsĂł mukisi kirĂĄly, aki mĂ©g Mitanni vazallusa. III. Thotmesz hadjĂĄratai nem eredmĂ©nyeztĂ©k SzĂ­ria annektĂĄlĂĄsĂĄt, mivel hĂĄtragyott egyes vazallus fejedelemsĂ©geket ĂŒtközƑterĂŒletkĂ©nt. II. Amenhotep mĂĄr nem jutott el az EufrĂĄteszig, Ă©s IV. Thotmesz bĂ©kĂ©t kötött Mitannival. Mitanni Saustatar alatt visszaszerezte befolyĂĄsĂĄt az OrontĂ©sz közĂ©psƑ szakaszĂĄig, sƑt talĂĄn mĂ©g dĂ©lebbre, Palesztina vidĂ©kĂ©ig is. A kĂ©sƑbbiekben Palesztina környĂ©kĂ©n Ă©lƑ hurri nĂ©pessĂ©g eredetĂ©t Saustatar korĂĄig vezetik vissza.

Ugyanakkor keleten mĂ©g Arrapha tartomĂĄny is Mitanni vazallusa volt. Ez utĂłbbi az arraphai kormĂĄnyzĂł, Silva-Tesub herceg nuzibeli palotĂĄjĂĄbĂłl elƑkerĂŒlt Ă©kĂ­rĂĄsos levĂ©l alapjĂĄn bizonyos.[1] ValĂłszĂ­nƱleg Saustatar idejĂ©ben törtĂ©nt Assur Ă©s Ninive kifosztĂĄsa is, de errƑl csak az I. Szuppiluliumasz Ă©s Sattivaza között kötött szerzƑdĂ©s alapjĂĄn Ă©rtesĂŒlhetĂŒnk. AsszĂ­ria Tusratta idejĂ©re mĂĄr nem tartozott Mitanni fƑsĂ©ge alĂĄ, de nem tudjuk, mikor szakadt el tƑle.

Saustatar birodalmĂĄnak megroggyanĂĄsa akkor kezdƑdött, amikor segĂ­tsĂ©get akart nyĂșjtani Muvasznak, I. Muvatallisz elĂŒldözött fƑemberĂ©nek. A hettita–hurrita hĂĄborĂșban Kantuccilisz Ă©s I. Tudhalijasz legyƑztĂ©k Mitannit, Ă©rdekszfĂ©rĂĄjĂĄbĂłl elszakĂ­tottĂĄk KizzuvatnĂĄt Ă©s Észak-SzĂ­riĂĄt.

  1. ↑ ZA#79 (Zeitschrift fĂŒr Assyriologie und Vorderasiatische ArchĂ€ologie), az Ășgynevezett Saustatar levĂ©l
  • Mark William Chavalas: The Ancient Near East: historical sources in translation, GoogleBooks
  • Bryce, Trevor (2005) [1999]. The Kingdom of the Hittites (angol nyelven) (2 ed.). Oxford University Press. ISBN 0-19-928132-7.
  • Trevor Bryce: Letters of the Great Kings of the Ancient Near East, GoogleBooks, 37. old.

TovĂĄbbi informĂĄciĂłk

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]