Ugrás a tartalomhoz

Karos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karos
Karos címere
Karos címere		 Karos zászlaja
Karos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállásközség
PolgármesterDakos János (független)[1]
Irányítószám3962
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség491 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″48.329989°N 21.739361°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″48.329989°N 21.739361°E
Karos (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Karos
Karos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Karos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

Karos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bodrogközben fekszik, a szlovák határ mentén.

A környező települések közül Karcsa 5 kilométerre keletre, Bodroghalom mintegy 8 kilométerre délnyugatra, Alsóberecki 7 kilométerre nyugatra, Felsőberecki pedig 10 kilométerre északnyugatra fekszik. Pácin és Vajdácska ugyancsak mintegy 8-8 kilométerre található (előbbi keleti, utóbbi nyugati irányban), de e két település már nem szomszédos Karossal; a két legközelebbi város a 15 kilométerre északnyugatra fekvő Sátoraljaújhely és a 16 kilométerre nyugatra fekvő Sárospatak. Észak felől szlovákiai, Bodrogszerdahelyhez (Streda nad Bodrogom) tartozó területek határolják.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. Vasútvonal nem érinti a települést.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék.

Karost 1392-ben említik először. 1880-ban tűzvész pusztította el.

Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a község határsorompójánál lépte át 1938. november 6-án a trianoni határokat. A helybéli és a bodrogszerdahelyi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót és vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása.[3]

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Zalai Gyula (független)[4]
  • 1994–1998: Zalai Gyula (független)[5]
  • 1998–2002: Sáfrányos József (független)[6]
  • 2002–2006: Sáfrányos József (független)[7]
  • 2006–2010: Kulcsár Nándor Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Kulcsár Nándor Zoltán (független)[9]
  • 2014–2016: Torma Gábor (független)[10]
  • 2016–2019: Dakos János (független)[11]
  • 2019–2024: Dakos János (független)[12]
  • 2024– : Dakos János (független)[1]

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
487
473
487
459
509
499
517
510
491
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 11,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 43,5%, görögkatolikus 11,9%, felekezeten kívüli 9,1% (17% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,6% volt római katolikus, 32,6% református, 8,4% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 3,9% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honfoglalás kori Régészeti Park

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglalás kori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglalás kori skanzen a közeli Kisrozvágyon működött.)

A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt: többek között díszes szablyákat, övvereteket, tarsolylemezeket és pénzérméket (arab dirhemek és nyugat-európai veretek) is találtak.[17] Mindez azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll, a hét vezér jelképeivel.

A karosi honfoglalás kori temető a bejárat felől 2021-ben

A lelőhely feltárásának története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1899-ben az egyik környékbeli tanyán – a Sennyey család birtokán – gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt azonban erre nem került sor. Csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.[18][19]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 8.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Márai Sándor tudósítása a Pesti Hírlap 1938. november 8-i lapszámában.
  4. ↑ "Karos települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 29.
  6. ↑ "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 9.
  7. ↑ "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 9.
  8. ↑ "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 9.
  9. ↑ "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12.
  10. ↑ "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 9.
  11. 1 2 "Karos település időközi választási eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2016. május 8. Hozzáférés: 2020. június 19.
  12. ↑ "Karos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 31.
  13. ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2016. Hozzáférés: 2020. június 19.
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Karos Helységnévtár
  16. ↑ Karos Helységnévtár
  17. ↑ Voltak-e nagycsaládi temetői a honfoglaló magyaroknak?
  18. ↑ Vezérek jönnek, kíséretükkel
  19. ↑ Révész László: Újabb adatok a Karos-Eperjesszög I. honfoglalás kori temető értékeléséhez A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
Commons:Category:Karos
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez; HOM–MNM, Miskolc–Bp., 1996 (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei)
  • Nagy Géza–Révész László: Karos; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
Karos Honfoglalás Kori Látogató Központ
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karos&oldid=29410566”