Ugrás a tartalomhoz

Kács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kács
Kács címere
Kács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterGácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3424
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség440 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,7 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″47.959911°N 20.612750°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″47.959911°N 20.612750°E
Kács (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kács
Kács
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kács témájú médiaállományokat.

Kács község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban, a Bükk-hegység déli lábánál.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Miskolci-Bükkalja déli részén, a Kácsi-patak völgyében helyezkedik el, Egertől légvonalban 23, Miskolctól közúton 39,5 kilométer távolságra.

Csak közúton érhető el, Bükkábrányon és Tibolddarócon át, a 3-as főútból kiágazó 25 114-es számú mellékúton.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már Anonymus gesztája is említette a környéket, mely szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak (ma Nyárád-ér) közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, és itt állt a Szent Péterről elnevezett apátság is. A hely egyúttal a nemzetség szakrális központja is volt. Nevét először egy a 13. század közepi határjárási oklevél említette. A kolostor a fennmaradt írások szerint úgy száz évvel később a pálos rend kezébe kerülhetett, vagy pedig egy pálos remete időzhetett itt. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond csapatai a kolostort feldúlták, később pusztulását a török tette teljessé.

Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Felkács néven már a honfoglalás időszakában is létezett és Örsúr birtokait gyarapította. A török időkben rövid időre elnéptelenedett, de még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció alatt is katolikus maradt.

1724-ben templomát a középkori kolostor romjaiból építették újjá és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

Jelenlegi barokk temploma a korábbi gótikus templom köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra-Kabos Jakab itteni tanulmányaik során a község lakóházaiba beépített faragott köveket találtak, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építését feltételezték. Mivel a hely a honfoglaló Őrsúr nemzetség központja lett, ebből következtethető, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány áldozati hely lehetett.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Szabó Béla (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth János (SZDSZ)[5]
  • 1998–2002: Markó László (független)[6]
  • 2002–2006: Markó László (független)[7]
  • 2006–2010: Ostorházi István (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Ostorházi István (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Ostorházi István Tamás (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)[1]
Kácsi vár légi fotón (2018)

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
485
457
432
431
456
438
437
432
440
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (7,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,4% volt római katolikus, 5,3% református, 1,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).[14]

Légi felvételen a kácsi vár, 2018-ban

Látnivalók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kácsi vár
  • Magyar tölgyek (őshonosként csak itt él az egész országban)
  • Fekete bödöncsiga - az ismert négy közül itt él az egyik populációja

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_759

  • Vízimalom (ipartörténeti emlék)
  • Bencés kolostor (barokk épület teremfürdővel és erdei stranddal)
  • Farkaskő
  • Kecskekő
  • Zsendice-barlang
  • Országos vadfőző verseny
  • Római katolikus templom. 12. századi eredetű, román stílusban épült a főhajója. Hajdan temetőkápolna volt, később barokk stílusban épült újjá. 15 méter magas romantikus stílusú tornyát 1882-ben építették hozzá.
  • Barlanglakások
  • Asszony-barlang
  • Szár-hegy Panorámapont
  • Jézus kútja
  • Remete-barlang

Környező települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bükkábrány 8 km-re, Tibolddaróc 3 km-re, Latorpuszta 2 km-re, Sály 5 km-re, Cserépváralja 3 km-re, Répáshuta 11 km-re, Bükkszentkereszt 13 km-re.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 6.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ "Kács települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 26.
  6. ↑ "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 7.
  7. ↑ "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 7.
  8. ↑ "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 7.
  9. ↑ "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12.
  10. ↑ "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 7.
  11. ↑ "Kács települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 22.
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  13. ↑ Kács Helységnévtár
  14. ↑ Kács Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kács&oldid=29410491”